2011. augusztus 29., hétfő

Megint egy kis egyveleg e-könyvről, cikkről

Az SFmagon olvasható a képzeletbeli antológiám első része (neki kéne fogni a másodiknak is), egyetlen vezérelvem az, hogy olyan novellákról írjak, amik megragadtak bennem, amikre évek múlva is emlékszem.

És ha már novellák, borzasztó nehéz lesz összeválogatni, kiválasztani azt a néhány történetet és regényt, amivel a magyar SF végrehajthatja első nagy dobását. Kik, hogyan, nyilvánosan vagy háttérben válasszanak? Azt hiszem, a kérdés sokakat foglalkoztat, mégis, több írótól hallom, nem akarja törni magát ezért az angol nyelvű megjelenésért. Pedig azért biztos jól esne nekik is egy kis felkérés...

Egy biztos, ha olyan novellákat és regényt fordítanak majd le, amit én őszintén kedveltem, fogok róla valami review-t írni. Aztán meg reménykedni, hogy a külföldnek is tessen, hogy ne érezzék úgy, minden szentnek maga felé...

Mert az igazi az lenne, ha egy külföldi írogatna jókat a magyar novellákról.

Aztán ott van még az is, hogy ami itthon jó, nagyra becsült, odakint - tematikailag - nem értelmezhető. Vajon mennyire írnának másként a magyar szerzők, ha már eleve azzal a tudattal állnának az íráshoz, hogy globális (angolszász) közönségnek szánják őket? Biztos, hogy ugyanazokat a témákat és úgy írnánk meg?

Az LFG-n a Valóraváltó pályázat sikerének híre alatt elfajult a vita az e-könyv-hagyományos könyv témában. Főnököm nem rég beszerzett egy Kindle 3-at, amit Jun távsegítségével be is üzemeltünk. Főnököm azóta - saját bevallása szerint - többet olvas, és most, a nyaraláskor roppant hasznosnak bizonyult ez a kis kütyü. Nem tudom, mi kell még? A nyomdafesték illata, az.

A vita egyik leghevesebb pontja volt, hogy az e-könyv vajon kiszorítja-e a hagyományos könyveket a piacról, és hogy ez természetesen nem történhet meg. Dél-Koreában papír alapú tankönyvek helyett e-olvasót kapnak a diákok, ezen a kis könnyű táblácskán lesz rajta minden: tananyag, kötelező olvasmány. Mit nem adtam volna egy ilyenért általános iskolában, amikor naponta cipeltük a suliba és vissza a több kilós hátizsákot! Emlékszem, hogy a nagyi fel volt háborodva (az unokák gerincének egészsége okán), annyira, hogy olykor nem engedte vinnünk az iskolatáskát, amikor hazavitt minket. Fogta, és maga hozta, mi meg öcsémmel versenyt futottunk a járdán, a kapuk mögött szaglászó kutyák "örömére".

Szóval ez az egész nagyon meg fog változni, akár akarjuk, akár nem, akár szeretjük az e-olvasót, akár nem.

2011. augusztus 24., szerda

Most jön a neheze

Jun (SFportal) ötlete nyert a Budapest Bank 1 millió forintos valóraváltó pályázatán, amihez nagy-nagy gratula! A szubkultúra ezúttal előnyt kovácsolt szubkultúra mivoltából: kiderült, hogy az SF rajongók, ha még oly különböző hátterűek is, de mozgósíthatóak. Nagy nap ez, és nem csak a pénz, a lehetőség miatt, amit az SFportal elnyert, hanem mert annyian felsorakoztak a közös cél mögé.

A neheze csak most jön. Pontosabban: másféle nehézségek következnek. Meg kell találni azt a magyar SF regényt (és novellákat), amelyekkel nem vallunk szégyent, kudarcot külföldön, aminek lehet fogadtatása, és nem fullad hallgatásba sem. Nem lesz egyszerű a kiválasztás mikéntjének meghatározása sem (a viták aligha elkerülhetők), de az biztos: sarkig kitárult a kapu egy másik világra, ahol sokkal-sokkal magasabb a mérce és a kiadott mennyiség, mint itthon. Még ha sikerül is egy jó regényt találni, a marketing fogja eladni, ez pedig további összefogást igényel. Ne hagyjuk veszni!


2011. augusztus 23., kedd

Augusztusi ez+az

Elmentünk, bejártuk a Camino Portugues-t, és ma haza is értünk. Kb. két hét, kb. 240 km, több mint 1600 fotó, sok-sok teleírt oldal egy vonalas füzetben, a végében németek, olaszok, hollandok, lengyelek e-mailcímeivel... A fejemben meg a körvonalazódó terv: pár éven belül jó lenne végigmenni most már a klasszikus francia úton. A korábbihoz hasonlóan a mostani caminón készült válogatott fotókat és a naplót is fel fogom tenni. Egy kicsit informatívabbnak szánom, mert magyar beszámoló nem nagyon van a neten.

***

Véget ért az Art.Rpg kiállítás, Bepe összegyűjtött néhány linket, amit most én is megosztok, köszönöm, hogy képviseltethettem magam én is.

- az Index "enyhén" félrevezető című reklámja
- az Antropos cikke, ahol még videót is közölnek
- rövid promó és Nagy Olívia hegedűjátéka a megnyitón (részlet)

***

Míg távol voltam, az SFmagon is megjelent egy cikkem az idén Hugo díjra jelölt képzőművészekről. Az irodalmi kategóriák győztesei sokakban csalódást keltettek, itt viszont Shaun Tan győzelme szerintem több mint megérdemelt.

2011. augusztus 14., vasárnap

Mintha otthon lennenk

Fel uton jarunk Santiagoba, tegnap atleptunk a portugal-spanyol hataron, es olyan erzesunk van, mintha otthon lennenk, dos cafe con leche uno bocadillo por favor, sok-sok meselnivalo lesz, az biztos. Szorgalmasan irom a naplom es eddig sikerult minden nap festenem egy kis akvarell kepet is. 15-20 km altalaban egy nap, ugyhogy nem megerolteto, meg csak vizholyagom sincs. Jo sokat beszelunk angolul, sokkal csaladiasabb az utvonal, mint az elozo volt...

Neha gondoljatok rank. :)