2014. december 27., szombat

Boldog Karácsonyt!*



*Azért most, mert az influenza miatt eddig nem volt kedvem blogolni. Meg amúgy sem. És még az év végi összefoglaló bejegyzést sem írtam meg. És egy csomó más posztot sem.

Úgyhogy inkább feltöltök pár képet még.

Saját gyártmányú fülbevalók, a jobb alsónak nincs még gazdája...

3D csillag, különböző fényviszonyoknál



Festett díszek - már Ausztráliában vannak :))

2014. december 10., szerda

Hóemberek - avagy mit csinálok már megint írás helyett

A kreatív ötletek nagy gyűjteményében találtam ezt a remek és egyszerű téli dekorációt, avagy régi zokniból gyártsunk bájosan ostoba ábrázatú hóembereket.

Az első pár:


Mostanra felcsaraboltam egy rakás papírt hópehelygyártás címén - itt találtam remek szabásmintákat, ezen a honlapon pedig a hajtogatást. Aztán szintet léptem, és megpróbálkoztam a 3D csillaggal, ami egy kicsit nyomi lett, íme:

Magyarázó videó itt - kb. féltávnál olyan, mintha már túl lenne némi tojáslikőrön a hölgy -, itt pedig szövegesen, magyarul.
Ez pedig a tökéletes irodai karácsonyi dísz, avagy mit kezdjünk egy rakás színes gemkapoccsal? Készítsünk mini korcsolyákat!



2014. december 9., kedd

Fészbúk kaland ismét

Mától fészbúk kaland második felvonás. Vicc, de egyből eltaláltam a jelszavam, és egyből beléptem, semmiféle "tényleg szeretnéd aktiválni magad?" megerősítés kérés, naná, bezzeg, ha ki akarsz lépni, megsirat a rendszer. Durva, de már három éve volt, hogy regisztráltam...

A helyzet változatlan: kb. semmit nem merek lájkolni, feltölteni, kommentálni. :D És egyelőre bociszemekkel nézek a kezelőfelületre, ha egyáltalán azt találtam meg, mert úgy tűnik, mintha több is lenne belőle.

Hmm, most meg valami pittyeg, ez meg mi? Csetablak? És ezt csak az látja, aki benne van?
Lájkolták az új profilképemet. Lehetséges, hogy erről kaptak értesítést?

Na, mindegy, szóval most egy darabig megint létezem, aztán meglátom, maradok-e egy kicsivel tovább, mint a múltkor.

(Ápdét: holnap be sem merek majd jelentkezni, mennyi és milyen értesítések várnak majd...)

(Ápdét2: tényleg? Most tényleg, valaki kedveli a hozzászólásomat, és én kedvelhetem, hogy ő kedveli, és létrehozhatunk egy végtelen kedveléskört? :D)

(Ápdét3: húha, valaki arra kér, tetszikeljek valamit, remélem, nem kattintok félre).

(Ápdét4: aztak..., ez a fotó fent volt rólam valaki más albumában? És ez nyilvános volt? :D)

(Ápdét5: nem, inkább nem akarom tudni, hogy egy másik fotót hányan és kik tetszikeltek.)

(Ápdét6: igazából rá kellett jönnöm, hogy mások által igenis léteztem, csak nem tudtam róla.)


2014. december 7., vasárnap

Többletek és hiányok

Talán jobb is, hogy az utóbbi időben nem volt kedvem blogolni, csupa fejlett országbeli problémával traktálhattam volna az internetet. Úgy vagyok vele, ha majd a csalódások leülepedtek, arra is rá fogok jönni, miért kellett átélnem őket, és akkor majd talán úgy fogom érezni, több lettem, és nem kevesebb.

A panaszkodás helyett belevetettem magam a karácsonyi dekorgyártásba - hamarosan mutatok néhány fotót.

Addig is itt egy rendkívül addiktív link, avagy online vadles. A helyszín Észtország.

Olyan fél négy-négy óra körül jönnek a vaddisznók, később egy-egy mosómedve, napközben pedig szajkók, cinkék, varjak. Állítólag valaki látott rókát is... Érdemes hangot adni rá, mert úgy rögtön tudni, ha pl. bevonul a konda!



Egy barátném találóan azt mondta, ez a valóságshow egyetlen fajtája, amire rá tud kattanni.

Ha egyszer megérkeznek, addig esznek, amíg van mit, és ez eltart úgy... három órán át.

Mosómaci dézsmálja a kaját

2014. november 10., hétfő

Néhány fotó a kiállításról...

...pontosabban főként az előkészületekről.












Köszönöm, hogy olyan sokan eljöttetek, az élményt élmény megosztani. A kiállítás december 10-ig látható.

2014. október 31., péntek

Kiállítás - Az örök zarándok

2014. november 8-án, 18.00-kor, a Budapest, Ráday u. 17. szám alatti Bormalac Bisztróban nyílik Az örök zarándok című festménykiállításom, mely 2014. december 10-ig lesz látható. A tárlat anyagát az El Caminón, és itthon készült akril és akvarell festmények alkotják.

A kiállítást megnyitja: Mészáros Annarózsa fotográfus.


2014. október 19., vasárnap

El Camino Frances - 2014. szeptember 29.

Udvozlet a Vilag Vegerol, legalabbis az egykor ismert vilag vegerol, Fisterrabol, az Atlanti-ocean partjarol! Hat, ide is megerkeztunk, es vege a zarandoklatnak, most mar tenyleg. Santiago utan setaltunk kb. 120 km-t, es ra kellett jonnom ismet (ezen az uton mar voltunk egyszer), hogy a Muxia-Fisterra ut egy kis kulon Camino, olyan, mintha megismetlodne a nagy ut Santiagoig, a jot es a rosszat is beleertve. Ismet fajogatott a labam, ugyhogy lassitottunk, szandalra valtottam, es rovidebb szakaszokat is mentunk. Nagyon jo helyeken aldutunk, leszamitva az egyik allami szallast (a negreirai egeszen otvar egy hely volt, ugyhogy bementunk a varosba, ahol talaltunk egy kezmuves sorozot!). A taj itt a legszebb, es megint sok erdekes es jo dolog tortent velunk. :))





Kepzeljetek, a vilag vegen (a ket oceanparti varosban, Fisterraban es Muxiaban is) van ket magyar albergue. Nagyon jo hangulatuak, a muxiaiban egy nagyon kedves, irto jo fej no az onkentes szallasado.
Muxiaban kimentunk a partra, es tapicskoltunk vagy 3 orat. Megneztuk a naplementet, este ettunk egy nagy tengergyumolcsei ketszemelyes talat, volt azon minden, kagylo, rak, hal, meg valami, amit nem tudtunk azonositani, de finom volt.







A muxiai obolben lattunk delfineket!



Talalkoztunk egy skot sraccal, aki kitunoen beszelt magyarul, nagyon vicces volt, mondja: "Skot vagyok! De van penzem!" Neha kereste a szavakat, segitettunk neki angolul, mondja, nahat, te beszelesz angolul!, mondtuk neki, nem, ez nem meglepetes, viszont az, hogy te beszelsz magyarul, az az. :D
Tokre orult, hogy ismet gyakorolhatja egy kicsit a nyelvet, mondja: azert szereti, mert van benne rendszer. Azt o sem tudta, mi.
Kerdeztuk, hogyhogy beszel magyarul, mondja, hat, az ugy volt, elmentem a caminora, ahol megismertem szep magyar no... es ez megtortent vele vagy haromszor :D mondta, hogy lakott Pecsett, es jart a mariagyudi zarandoklaton.

Tegnap atjottunk Fisterraba, ez kb. 30 km-es ut volt, nagyon szep erdokon at, eleg klassz, amikor a fenyves illata az eukaliptuszfakeval vegyul. Rengeteg az eukaliptuszfa Galiciaban. Egy padra valaki fel is irta, hogy na de hol vannak a koalak?¿?¿?¿? Ahogy kozeledunk a part fele, feltunnek a palmafak is. Az is erdekes, hogy egy-egy domb elfogja az ocean morajlasat, aztan amikor megkeruljuk vagy felmaszunk ra, hirtelen meghalljuk a hullamokat, hat valami csodalatos, kar, hogy nem lehet hazavinni, ugy adnek belole mindenkinek.





Tegnap nem volt eleg a 30 km, miutan megerkeztunk, es lepakoltunk az itteni magyar albergueben (Por Fin), kimentunk a Fisterrai fokra. Ez egy sziklas foldnyelv, benyulik az oceanba, egy vilagitotornnyal es a 0.00 feliratu km kovel. Ez a kor tovabbi 9 km volt :D, nem vagyunk normalisak, majdnem mentunk 40 km-t egy nap egy naplementeert :D





De most is nagyon szep volt, tapsoltak az emberek, amikor alabukott a nap, egett szag jott a sziklak kozul, mivel szokas elegetni valamit a parton, amire az ut vegeztevel mar nincs szukseged. Mi most nem egettunk semmit, csak piknikeztunk.




Ma henyelo napot tartunk Fisterraban, megneztuk a nagy strandot, most ures, hideg van a furdeshez, a hullamok oriasiak, bamultuk vagy ket oran at. Most netezes, aztan elmegyunk kivaltani a fisterrai compostelat, a Fisterranat is (ez lesz a harmadik, sorba alltunk a Muxianaert is). Ja, ha mar sorbaallas: a santiagoi compostelaert vagy 3 orat vartunk, olyan sokan voltak a zarandokirodan. Szep szineset kaptunk, mas, mint a korabbi.





Holnap megyunk Cee-be, fura, de nincsenek hajojaratok (pedig ez a resz kicsit hasonlo a dalmat tengerparthoz), ugyhogy gyalog megyunk, kemeny 14 km :D, aztan meg egy nap mulva Santiago, es utana mar penteken hazarepulunk...





Szoval valoszinuleg ez az utolso hirlvelem az utrol, vigyazzatok magatokra, es nem sokara talalkozunk.