2014. október 31., péntek

Kiállítás - Az örök zarándok

2014. november 8-án, 18.00-kor, a Budapest, Ráday u. 17. szám alatti Bormalac Bisztróban nyílik Az örök zarándok című festménykiállításom, mely 2014. december 10-ig lesz látható. A tárlat anyagát az El Caminón, és itthon készült akril és akvarell festmények alkotják.

A kiállítást megnyitja: Mészáros Annarózsa fotográfus.


2014. október 19., vasárnap

El Camino Frances - 2014. szeptember 29.

Udvozlet a Vilag Vegerol, legalabbis az egykor ismert vilag vegerol, Fisterrabol, az Atlanti-ocean partjarol! Hat, ide is megerkeztunk, es vege a zarandoklatnak, most mar tenyleg. Santiago utan setaltunk kb. 120 km-t, es ra kellett jonnom ismet (ezen az uton mar voltunk egyszer), hogy a Muxia-Fisterra ut egy kis kulon Camino, olyan, mintha megismetlodne a nagy ut Santiagoig, a jot es a rosszat is beleertve. Ismet fajogatott a labam, ugyhogy lassitottunk, szandalra valtottam, es rovidebb szakaszokat is mentunk. Nagyon jo helyeken aldutunk, leszamitva az egyik allami szallast (a negreirai egeszen otvar egy hely volt, ugyhogy bementunk a varosba, ahol talaltunk egy kezmuves sorozot!). A taj itt a legszebb, es megint sok erdekes es jo dolog tortent velunk. :))





Kepzeljetek, a vilag vegen (a ket oceanparti varosban, Fisterraban es Muxiaban is) van ket magyar albergue. Nagyon jo hangulatuak, a muxiaiban egy nagyon kedves, irto jo fej no az onkentes szallasado.
Muxiaban kimentunk a partra, es tapicskoltunk vagy 3 orat. Megneztuk a naplementet, este ettunk egy nagy tengergyumolcsei ketszemelyes talat, volt azon minden, kagylo, rak, hal, meg valami, amit nem tudtunk azonositani, de finom volt.







A muxiai obolben lattunk delfineket!



Talalkoztunk egy skot sraccal, aki kitunoen beszelt magyarul, nagyon vicces volt, mondja: "Skot vagyok! De van penzem!" Neha kereste a szavakat, segitettunk neki angolul, mondja, nahat, te beszelesz angolul!, mondtuk neki, nem, ez nem meglepetes, viszont az, hogy te beszelsz magyarul, az az. :D
Tokre orult, hogy ismet gyakorolhatja egy kicsit a nyelvet, mondja: azert szereti, mert van benne rendszer. Azt o sem tudta, mi.
Kerdeztuk, hogyhogy beszel magyarul, mondja, hat, az ugy volt, elmentem a caminora, ahol megismertem szep magyar no... es ez megtortent vele vagy haromszor :D mondta, hogy lakott Pecsett, es jart a mariagyudi zarandoklaton.

Tegnap atjottunk Fisterraba, ez kb. 30 km-es ut volt, nagyon szep erdokon at, eleg klassz, amikor a fenyves illata az eukaliptuszfakeval vegyul. Rengeteg az eukaliptuszfa Galiciaban. Egy padra valaki fel is irta, hogy na de hol vannak a koalak?¿?¿?¿? Ahogy kozeledunk a part fele, feltunnek a palmafak is. Az is erdekes, hogy egy-egy domb elfogja az ocean morajlasat, aztan amikor megkeruljuk vagy felmaszunk ra, hirtelen meghalljuk a hullamokat, hat valami csodalatos, kar, hogy nem lehet hazavinni, ugy adnek belole mindenkinek.





Tegnap nem volt eleg a 30 km, miutan megerkeztunk, es lepakoltunk az itteni magyar albergueben (Por Fin), kimentunk a Fisterrai fokra. Ez egy sziklas foldnyelv, benyulik az oceanba, egy vilagitotornnyal es a 0.00 feliratu km kovel. Ez a kor tovabbi 9 km volt :D, nem vagyunk normalisak, majdnem mentunk 40 km-t egy nap egy naplementeert :D





De most is nagyon szep volt, tapsoltak az emberek, amikor alabukott a nap, egett szag jott a sziklak kozul, mivel szokas elegetni valamit a parton, amire az ut vegeztevel mar nincs szukseged. Mi most nem egettunk semmit, csak piknikeztunk.




Ma henyelo napot tartunk Fisterraban, megneztuk a nagy strandot, most ures, hideg van a furdeshez, a hullamok oriasiak, bamultuk vagy ket oran at. Most netezes, aztan elmegyunk kivaltani a fisterrai compostelat, a Fisterranat is (ez lesz a harmadik, sorba alltunk a Muxianaert is). Ja, ha mar sorbaallas: a santiagoi compostelaert vagy 3 orat vartunk, olyan sokan voltak a zarandokirodan. Szep szineset kaptunk, mas, mint a korabbi.





Holnap megyunk Cee-be, fura, de nincsenek hajojaratok (pedig ez a resz kicsit hasonlo a dalmat tengerparthoz), ugyhogy gyalog megyunk, kemeny 14 km :D, aztan meg egy nap mulva Santiago, es utana mar penteken hazarepulunk...





Szoval valoszinuleg ez az utolso hirlvelem az utrol, vigyazzatok magatokra, es nem sokara talalkozunk.


2014. október 18., szombat

El Camino Frances - 2014. szeptember 22. - Santiago de Compostela

Igen, igen, MEGERKEZTUNK, kb. 1 oraja!!!! Egyelore lecuccoltunk az albergueben, elintezunk nemi burokratikus szuksegszeruseget, mint a repjegynyomtatas. Mas zarandokok, akik eloszor erkeznek ide, egyenesen a katedralishoz mennek meg az irodahoz kivaltani a compostelat, mi majd kesobb. Szoval az a lenyeg, hogy itt vagyunk!!! :)) Holnap pedig megyunk tovabb Fisterra fele, az oceanhoz. Tehat var meg rank par nap gyaloglas, mar nagyon varom. REmelem, ilyen szep marad az ido, mivel most szepen sut a nap, neha jon 1-1 vihar, de aztan megint kisut, jo lenne latni az oceant, nem pedig a kodot. :D

Na de, mi is tortent az utobbi napokban¿?¿?¿?¿



Santiago elott megtaltosodtunk, 92 km-t tettunk meg 3 nap alatt! volt, hogy egy nap 32-t, erzem is a labamban. Igazabol azert alakult igy, mert nem volt jo elosztasban albergue, tehat menni kellett.

Irto sok a turista (mini zsak, taxi), valaki fel is festett nekik egy falra egy igen talalo koszontest, Buen Camino helyett Buen Tourismo! 






Lattunk egy amerikai (¿) not, aki gyaloglas kozban jogazott, nyujtozott, persze, kis zsakkal lehet is, mi rohogve probaltuk utanozni. Aztan par ora mulva ujra lattuk az uton, akkor mar a fulen is probalt levegot venni, annyira oda volt. Sokan csak az utolso 100 km-re jonnek, de nem ismerik a hataraikat. Egy bacsi az osszeeses hataran jart, paran meg is alltak mellette, kell-e segitseg. A nap elejen o is szaladt, de 25-30 km az 25-30 km. Amugy itt az utolso napokon kb. fel km-enkent volt jelzoko, csak ezt is olyan spanyolosan raktak ki, mert az utolso 10 km-en elfogytak. Pl. ket helyen is volt 100 km-es ko, ugy 70 m-re egymastol. :D A masodik alaposan ossze volt firkalva, tele uzenettel, meg kiszinezve, mint Jim Morrison sirja Parizsban.





Valoszinuleg ahogy elkezdtek kirakni a jelzokoveket, mire Santiagohoz ertek, addigra rajottek, hogy oooo.... nem jol raktak... :D Ugyhogy a Santiago elotti hegymenetnel nem csoda, hogy sokan kidoglenek, hogy na, meg egy emelkedo, na meg egy kanyar, es meg mindig nem ertel oda. 

Kozben meg idegesitoek a turistak, mert hangosak, a bringasok meg meg veszelyesek is, mert nagy sebesseggel jonnek mogotted, es futtyognek, hogy ugorj felre. Hat, koszi. Gabi atkozta oket, en meg mondtam, hogy ne, mert visszaszall. Erre o: babonas vagy! Mondtam neki, hogy az etelmergezes meg a rossz ido is visszaszallt! Na, azota ha valaki idegesit minket, akkor jokivansagokat kiabal neki, hogy susson rad a nap Santiagoig, erj oda, meg hasonlok :D:D:D Montam neki, hoy komolyan is kell gondolni, mondta, hogy igy is gondolja. Es telnyleg kisutott a nap! :D
Nagyon szep videkeken haladtunk at mostanaban, sok erdo, domb, zold legelok, barna bocik, neha szembol tereltek oket a gazdak, a bocik tokre be voltak tojva tolunk, nagyon vicces, ahogy a szuk uton probalnak tavolsagot tartani, es neznek a nagy buta szemukkel.







Neha eleredt a zaporeso, kb. mintha megnyitnak Isten kerti locsolojat, es lass csodat, volt, hogy egy nap 3 szivarvanyt is lattunk. Az elso kulonosen oriasi volt, dupla, hat az osszes zarandok megallt fotozni. :D A sokadikat mar le se fotoztuk.




Mi tortent meg¿ Megtamadtak minket az...

...AAAAAGYPOLOSKAK!!!!!!!!!!!!!!


Ezek ilyen kis ronda verszopok, amik az agyban lakoznak, es a sotetben jonnek elo, amikor a vedtelen lama zarandok alszik... nem gazabb, mint egy szunyogcsipes, csak kellemetlen, mert osszemartak a karunkat, es a csipesek meg akar egy hetig is viszketnek veletlenszeru idopontokban. Ugy nez ki, sikerult megszabadulnunk toluk - kimostuk a halozsakokat, a ruhakat. Persze lehet, hogy 1-2 bemaszott a hatiszakba, majd ha hazaertunk, karantenba tesszuk a caminos cuccokat es mosunk, mosunk, mosunk.

Talalkoztunk egy halal jo fej kanadai-francia novel, aki alug tud angolul :D eredetileg St. Jeanban, tehat az elso nap ismertuk meg, es eltelt egy honap, tok veletlenul talalkoztunk vele ujra, es Santiagoig egyutt haladtunk, de o itt befejezi. Mondta, menjunk Montrealba, alhatunk a lakasaban.
Johanne elnevezte a badbugokat (agypoloska) bigibiginek, egymas kozt igy hivjuk, ot is osszecsipkedtek, mert ugyanabban az alb-ben aludtunk. Meg viccelodtunk, hogy cipeljuk magunkkal a kis little friends-eket.

Szoval ma besetalunk az ovarosba, kivaltjuk a compostelat, szerzunk valami ismertetot a fisterrai utvonalrol, es eszunk PULPOt! azaz polipot. Egy Melide nevu varosban is ettunk, valami nagyon egyszeru, sorpados kocsmaban, ahol porcelankublibol ittuk a bort. A polipot bazi nagy konderban foztek, bor, oliva olaj, pirospaprika, nyamnyamnyam.



A padróni paprika. Némelyik csípős, némelyik nem

Három óra sorban állás után közvetlenül a zarándokirodába lépés előtt magyar felirat fogad


Lassan zarom soraim, ezuttal is koszonom a leveleiteket.
UDVOZLET SANTIAGO DE COMPOSTELABOL!!!!!

2014. október 17., péntek

El Camino Frances - 2014. szeptember 16.

Jelentem, Santiago: kb. 13º km. Attol fugg, hogy mit nezunk, az utjelzokoveket, vagy az utikonyvet, mert kb. 7 km az elteres.


A terveink szerint 6 nap mulva erkezunk, lesz Santiagoban egy egesz napunk, amit mindenfele adminisztracioval fogunk tolteni, mint a zarandokiroda felkeresese (a compostela kivaltasa), meg beszallokartya nyomtatas... es meg kell tervezni az oceanig tarto utat is, attol fuggoen, mennyi ido marad. :) 



Ponferrada ota atkeltunk egy ujabb bazi nagy hegyen es a bierzoi borvideken. Olyan duloutakon is haladtunk, hogy mar-mar azt hittuk, a Villanyi-hegysegben setalunk, tiszta nosztalgia. Nagyon szepek a varosok, mindenutt van legalabb egy kozepkori hid, meg persze templomok.






Nem olyan szegeny a kornyek, mint a Mezetan volt. Villafrancaban lattunk egy takolmanyok gyorsulasi versenyet (lefele szaguldottak egy lejton, volt, aki boroshordora eszkabalt kerekeken :D), kb. az otodik indulo bele is repult a nezok koze (spanyol rendezes), jott a mento, valaki eltorte a labat... 

Mi tortent meg¿ Tartomanyt is valtottunk, Kasztiliabol mintha hazaerkeztunk volna az ismeros, jellegzetes Galiciaba. Ismet zold mezok, oreg erdok, bocicsordak, nagy kovekbol hevenyeszve rakott keritesek menten, tehenlepeny boritotta falvakon at haladunk Santiago fele. Volt egy esonapunk, de nem aztunk meg nagyon. Viszont kiderult, hogy Gabi esokabatja nem az igazi, lehet, hogy majd vennunk kell helyette egy masikat, mivel Galicia elegge esos videk, ha nem esik, az ajandek (de ezt lehet, hogy irtam mar).





Arra is rajottunk, hogy a turistak szama aszerint valtozik, van-e ut kozben valami latvanyossag. Tegnap egy jo magas hegyen aludtunk (kb. 13ºº m), a tetejen par hazikobol allo falu, O Cebreiro, mint egy skanzen. Ebbol az egyik haz a kb. 1ºº fos szallas, meg par hotel. MINDEN betelt... aki keson ert, nem tudom, mit csinalt. Rengetegen taxiznak, vitetik a csomagjukat, hogy aztan masnapra (mara) eltunik az utrol ugy 15º ember. Bar mennenek turazni valahova mashova. akarhova, de nem, ok "zarandokok". Szerencsre mi idoben ertunk, es ma is jo helyunk van, a mai szallas szerintem meg sem telik. Igaz, Triacastela csak egy kis falucska a volgyben. Az ide vezeto ut lelegzetelallito volt! Vicces volt mondjuk elindulni, mert fent a hegyen iszonyatosan fujt a szel, kod, hideg, tok sotet reggel 7-kor, nyomorgas az egyetlen, nyitvatarto barban, meg jo, hogy nem esett az eso, aztan fel km utan kiertunk a felhobol es kisutott a nap. A hegyen folyton valtozik az ido.

Tok veletlenul aludtunk egy olyan albergueben, ahol egy festosarok is a zarandokok rendelkezesere allt. en teljesen atszellemultem a festekek lattan. Nem is ertem, miert nem ezzel hirdetik magukat :D (vannak olyan szakaszok, hogy a szallasok szinte veszekednek a zarandokokon, belepsz a faluba, es tobb a tabla, kajalda, szallas, mint egy nagyvarosban).
Szoval nekialltam festegetni, aztan ahogy keszult a kep, jott egy kanadai srac, azt mondja, SHIT! En azt hittem, csak pingalsz! Aztan, amikor a vegen rafestettem a zarandokok arnyekat, volt nagy orom :D




A szallasado neni jott, lefotozott, aztan amikor este visszatertunk a szallasra, megint jottek, hogy ujabb foto, mert feltoltik a facebookra. A kepet termeszetesen ott hagytam, eleg sok festmeny ki volt teve a falra, gondolom, egyszer majd ezt is bekeretezik, es talalnak neki valami helyet. en meg majd festek valami hasonlot, ha hazaertunk

Egyebkent kipingaltam a zarandokutleveleinket is, ma a szallasado neni vigyorgott is, nezegette, mondta, hogy nahat, ez kulonbozo. :D (Tappancsnyomokat meg mindenfelet festegettem ra, majd megmutatom).

Ja, es itt vannak a koreaiak, akiket Ponferradaban lattunk es hallottunk: ezek szerint masutt is felleptek.

Azt hiszem, ossze tudnank allitani a TOKELETES zarandokszallas ismerveit, es neha tenyleg csak nagyon keves hianyzik hozza, mint mondjuk egy akaszto a zuhanyfulkeben, vagy egy polc az agy felett. Minel tobben vannak a szallason, annal nagyobb a zaj.

San Miguel Albergue - Orbigóban, ahol aludtunk (és ahol festettem)

A parókia szállás szintén Orbigóban

A parókia szállás belső udvara - a nyáron magyar önkéntesek váltották egymást

Ponferradaban egy elmebeteg ficko hajnali 5 ELOTT kelt, es ugy szallt le a felso agyrol, hogy azt hittem, osszedol. Tegnap meg nehany masik fura ember a szemeteskukat gyaloglobot tartonak velte, es beleallitottak a botjaikat. Szoval estenkent sok fura ember vesz minket korul, es akik tudjuk egymasrol, hogy rendesen gyalogolunk, nem taxizunk meg ilyenek, mar messzirol mosolyogva intenek meg koszonnek. Viszont mire hazaerunk, le kell szoknunk rola, hogy durvan kibeszelunk embereket, fennhanngon, mivel a magyar kodnyelvet nem ismerik. :D Persze sosem lehet tudni, anyosom egyszer egy melbourne-i piacon talalkozott egy ausztral benszulott fickoval, aki magyarul beszelt. :D

Na, mara ennyi, ki tudja, talan legkozelebb mar Santiagobol jelentkezunk¿?¿?¿?¿?¿